Somogyapátiról

Fekvése és tagtelepülései

Baranya nyugati-északnyugati részében helyezkedik el, közel a baranyai-somogyi megyehatárhoz. Szomszédai északon Somogyviszló és Vásárosbéc, keleten Csertő, délkeleten Basal, délen Patapoklosi, délnyugaton Merenye, északnyugaton pedig Somogyhatvan.

Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik. A települést átszeli a Keleti-Gyöngyös nevű patak; ennek keleti oldalán található maga Somogyapáti, tőle nyugatra pedig a hozzácsatolt Adorjánpuszta. A település része még az ezektől északra fekvő Dióspuszta nevű szórvány; ennek még ma is lakott részei maga Dióspuszta, illetve Hitmes(puszta) és Zimány.

 

Közlekedési helyzete

 

Közúti távolsága Szigetvártól északnyugatra 7km, Pécstől nyugatra 42 km; Kaposvártól délre 46 km. Területén számozott főút nem vezet keresztül, Budapest és Pécs felől a 6-os, Kaposvárról pedig a 67-es főúton közelíthető meg. A település átmenő forgalma jelentős, mivel a rajta átvezetett út – Barcs és Kaposvár kikerülésével, rövidebb nyomvonalon – elvezeti a Pécs, illetve Keszthely és Nagykanizsa között közlekedőket. Kisebb forgalmat generál, de említésre méltó, hogy Vásárosbéc, Magyarlukafa, Somogyhárságy és Somogyviszló egy körútra vannak felfűzve, s ezen műút három bekötőpontjából kettő a falu területére esik, elvezetve ezen települések Szigetvár és a Kadarkút felől érkező forgalmát.

 

A viszonylag nagy átmenő forgalom miatt Somogyapáti tömegközlekedési helyzete a környékbeli falvakéhoz képest kedvezőbb, hiszen a Szigetvár és Kadarkút vagy Somogyviszló között közlekedő buszjáratok is érintik. Ugyanakkor Adorján helyzete kedvezőtlenebb, mivel a viszlai járatok nem érintik, a távolságiaknak (Pécs-Nagykanizsa) pedig nem megállóhelye. Dióspuszta településrészt elszigetelt fekvése miatt menetrendszerű buszjáratok alig érintik. A helyközi közlekedés a pécsi székhelyű Pannon Volán szervezésében áll. A közlekedési helyzetet javítják a település, illetve a helyi iskola saját tulajdonú autóbuszai.

 

Vasútvonal nem érinti.

 

Szolgáltatások, infrastruktúra

A település szűkebb környezetében szolgáltatási központ, területén körjegyzőség, teleház, művelődési ház, fiókgyógyszertár, orvosi rendelő, védőnői körzeti központ, rendőrségi körzeti megbízotti iroda, takarékszövetkezeti iroda, falugondnoki szolgálat, vegyesbolt, italbolt, sportpálya, lőtér, játszótér, óvoda, illetve alsó és felső tagozatos általános iskola működik. Ez utóbbi épületeiben foglal helyet a 10 000 kötetes könyvtár és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat mikrotérségi központja. Az iskola fő vonzásterülete Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan, Somogyviszló és Vásárosbéc.

 

A teleház délelőttönként postai felvevőhelyként is szolgál, amióta a kistelepülési postahivatalokat országosan bezárták.

 

A település körjegyzősége alá tartoznak Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan és Somogyviszló települések, míg háziorvosi körzetét Basal, Patapoklosi és Somogyhatvan alkotja. A körzeti orvosi rendelőn kívül egy magánrendelő is működik a faluban. A fiókgyógyszertár a művelődési házban kapott helyet.

 

A somogyapáti székhelyű Szent László Plébánia a Barcsi Esperesi Kerülethez tartozik és további 8 település (10 filia) hitéletével foglalkozik.

 

Helytörténet

 

A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén csiszolt kőeszközök, az ie.4000-2800 között élt, úgynevezett vonaldíszes kerámia népének kerámiatöredékei, és a lengyeli kultúra idejéből származó leletek kerültek elő a földből.

 

Somogyapáti neve 1322-ben fordul elő először az oklevelekben, Apáti néven.

A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett. A 18. században népesült újra, részben szláv családokkal.

 

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a somogyi vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

A falu 1999-ben testvértelepülési szerződést kötött Körtvélyfájával. A települések kölcsönösen kopjafákat emeltek egymás tiszteletére.

 

Etimológia

Az eredetileg Apáthi nevű falut később illették Almásapáti, illetve Szigetapáti nevek alatt is az Almás-patakhoz, illetve Szigetvárhoz való közelsége miatt. 1908-ban hivatalosan is megkapta a postai kézbesítés során – Somogy-Apáti írásmódban – már korábban is használt jelenlegi nevét. A jelenlegi településnév előtagja a település egykori megyei hovatartozására (Somogy), utótagja pedig arra utal, hogy egykor – feltehetőleg a 14. századtól kezdve – apátsági birtok volt. (Az apátság maga valószínűleg Adorjánpuszta helyén állhatott.)

 

Címere

A címerpajzs álló, homorú tetejű, balharánt felezett mezejű, felső oldalának alapszíne bordó, az alsóé kék. A mezőben egy aranyszínű, jobbra forduló oroszlán három darab, hosszú szárú, arany búzakalászt tart bal mancsával. A sisakdísz helyén nagykapitális „Somogyapáti” felirat található, a pajzs többi oldalát aranyszínű, indás-barokkos díszítés kíséri.

 

Nevezetességei

 

A falu központjában áll a Szent László nevét viselő római katolikus templom. Barokk stílusú; szentélyét 1777-ben, hajóját a 19., míg tornyát a 20. században építették. Karzatán orgona foglal helyet. Kertjében Nepomuki Szent János és Szent József 18. századból való szobrai állnak. Búcsúját június 27-én tartják.

 

A családi házból átalakított, 1953-ra elkészült, Szent Mihálynak szentelt dióspusztai kápolnát 2005-ben felújították. Ekkor került bele az 1951-ben elbontott Regnum Marianum kisharangja. A kápolna másik harangját 1923-ban öntötte Rugler Ignácz, Pécsett. A kápolna falát díszíti a Feszty Árpád Kálvária egyik, három kisebb képből álló reprodukciója, tabernákuluma faragott; az oltárképet Molnár József festette.

 

Somogyapáti református kisebbsége haranglábat állított fel a faluban.

Honlapunkat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatala támogatásával készítették az alkotók